Külűr Krónikái: A prototipus. A harmadik nap.

Alig hogy kikeveredett a Shiwa poklából, Hawkinsnak és csapatának csak most jönnek az igazi nehézségek. Az űr egy olyan részén haladnak át értékes zsákmányukkal, ahol mindenhol veszély leselkedik rájuk, ugyan is Hawkins régi bajtársa Lance Morrow beépült, és így korlátlan erőforrásoknak parancsol. Az útjuk a Vyrlaxra vezet, ahol ki kell rabolniuk az idegen bűnvezér kincseskamráját. Nem tudják, hogy Akhas, a fejvadász már várja őket. De a veszélyes zsoldos nem is sejti, hogy ő is csak egy feláldozható sakkbábu egy sokkal nagyobb játszmában.

Az előző rész.

Nagy Mátyásnak a Külűr Világában játszódó regénye

Friss topikok

Címkék

25. fejezet: Terítékenr

2012.03.23. 14:46 Kenneth Withaker

 Futniuk kellett volna, de csak botorkáltak a sötétben. A zseblámpákat kikapcsolták, mivel a lényt az elektromosság vonzotta. Az a plafonon követte őket. Erica elől haladt, Kagge és Neyy hátánál fedezte. Steven pedig hátulról védte őket, középen AT volt. A csarnokból kivezető járat pedig csak egy méternyire.

A csend késsel vágható volt.

– Futás – morrant fel Neyy. Rohanni kezdtek, AT megállt középen, majd felnézett a feléje ugró ívzabálóra. Az adatbankjában voltak adatok a lényről, arról, hogy elektromossággal táplálkozott. A származási helyén a Vostolon gyakori elektromos viharok dúltak. A lények ezt megérezték, és amikor egy ilyen vihar közeledett összegyűltek, villás farkúkat az ég felé tartották, várva, hogy egy villám beléjük csapjon.

Persze távol a Vostol viharos világától ezek a lények szinte minden elektronikus dologra rátámadtak, és AT ennek csodálatos ijencfalatot jelenthetett. A farka végén lévő kettő kitintüske elég erős volt, hogy átüssék a robot páncélzatát.

A lény elülső, hosszú lábai pedig széttárulták, hogy körbeöleljék. AT hátraugrott. A lény alig ért földet a harci robot előtt, de skorpió módjára előre döfött a farkával. A robot hátraugrott. A lény veszélyt jelentett rá. AT látta, hogy a társai már a barlang kijárata felé menekülnek, köztük Erica.

A szörnyeteg legalább nem fog velük foglalkozni. A bestia kaszáló mozdulatot tett a jobb mellső lábával. A robot megtántorodott, amikor a csáp a bokája köré fonódott, majd kirántotta alóla a talajt. A lény a következő pillanatban már a gép felé magasodott, a farka támadó kobraként hajlott be, arra készülve, hogy lecsapjon AT központi energiaforrására.

A robot már aktiválta volna a kikapcsoló algoritmusát, hogy leállítsa a rendszereit, ezzel ne érezze létezésének hirtelen megszakítását.

A teremtmény fején lévő csápok megremegtek, majd megfordult. Pisztoly dörrent, a bestia hátát találta el, de a kemény kitinpáncél felfogta a golyót. A teremtmény ennek ellenére felsikított, majd eliszkolt.

AT ellenőrizte a térdhidraulikáit, minimális károsodást szenvedtek. Lassan állt fel, hogy megkímélje a térdízületeit. Erica ekkor rohant oda hozzá, a lány visszarakta a pisztolyát.

– Kijelentés: Nem volt szükség a segítségre. Én csak egy eszköz vagyok.

– Aha, még te mondtad, hogy nem vagy eszköz, ha nekem valami eszközömet akarná megzabálni valami ronda bogár, akkor kimenteném. Tudod, vigyázok a dolgaimra.

Végigsétáltak a járaton. AT közben felmérte szenzorjaival a terepet. Az ívzabáló nem követte őket.

Hamarosan beérték a többieket, akik egy kétszárnyú fémajtó előtt álltak.

– Venta-tyr ilyen hülye lenne, hogy pont ide rak le egy ajtót?

Kagge felhorkantott erre.

– Ezt az ajtót én rakattam ide.

AT közben a szenzoraival átvizsgálta a falakat. Az ajtóból vezetékek indultak ki, amik a Kagga melletti falrész mögött egy hatszögletű üregnél végződtek. A törpe felnyúlt, megragadott egy kitüremkedést, és félretolta. Előkapott az övén lévő táskából egy tenyérnyi, hatszögletű tárgyat, majd a foglalatba helyezte.

– És az építők ezért nem szóltak? – kérdezte Neyy.

– Towerguard! Bagóért is eladják az anyjukat – kontrázott rá Steven.

Az ajtó halk suhogó hang kíséretében siklott félre.

– Steven Russel a nagy bosszúálló – kuncogott Erica.

Russel kilépett volna a folyosóra. AT megfogta a vállát, majd visszarántotta.

– Tudod, stílusosan kell átverni a főnökö… – A robot tizedmásodpercekkel előtte vette észre a padló alá rejtett nyomásérzékelők körvonalait, amik összeköttetésbe voltak a falba rejtőző nyílvetőkkel. Russel bal lába pont egy ilyen felé közeledett.

Kijelentés: Ahhoz előbb még el kell jutni odáig. Hogy ha megkérhettem, akkor a haszontalan verbális kommunikációt hanyagolja, és koncentráljon 100%-ig a feladatára.

– Ezt megkaptad – mondta Erica.

Rikoltás hallatszott a hátuk mögül. AT megfordult, és meglátta, hogy a folyosón a sérült ívzabáló nőstény száguldott feléjük. A lány AT felé szökkent, a testéből tejre emlékeztető folyadék spriccelt.

AT szembeállt vele, széttárta a karjait, felkészült a támadásra. Lövés dörrent, a teremtmény a következő pillanatban apró darabokra robbant szét.

– Nyomás – mondta Neyy, majd elrakta a pisztolyát. – Ki kell még rabolnunk egy kincsestárat.

– Szurkoljatok – mondta Russel. – Nem nekem, hanem Hawkinsnak, hogy nem tolta el a telepítést.

Russel az infrafal melletti panelhez fordult, majd lenyomott rajta pár gombot.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prototyped3.blog.hu/api/trackback/id/tr204335166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása