Az ébredés a robotoknál bonyolult folyamat volt.
Először az alapvető rendszerek aktiválódtak. Elindítva egy diagnosztikát.
Mikor mindent rendben találtak a többi rendszerbe, akkor keltek életre a szenzorok.
A levegő különböző rezgései jutottak el AT érzékelőihez, a robot agyába épített konvertáló program azonnal hangokká formálta.
AT hallotta a szerszámok csörömpölését Az erősségéből megállapította, hogy a hajón kívül vannak, és valószínűleg fém szerszámoktól származnak.
– Nem is tudtam, hogy valakinek van ilyenre pénze.
A robotnak működésbe léptek a vizuális érzékelői. AT csupán egy színes katyvaszt látott, de pár századmásodperc múlva az érzékelők átálltak a normál üzemmódba. A hullámokat körvonalak és színek kezdték el határolni.
Egy raktárban volt, mellette két polcsor. Kintről fény szűrődött be.
A szenzorai kimutatták, hogy a beáramló levegőben szénhidrogén származékok vannak.
– Jó van, bocs, hogy elfelejtettem.
A memóriájában tárolt információkat a látása és a hallása után töltötte be a processzorába.
Visszaidézte, ahogy Erica Jade egy feladattal bízta meg, és ehhez ki kellett kapcsolnia magát.
2 törvény: A robotnak mindenben engedelmeskednie kell az értelmes lénynek, kivéve ha az ellentmond az első és a negyedik törvénynek.
Idézte magába a belé táplált iránymutatást.
AT parancsot küldött az ízületeinek, mire azok halk zúgással életre keltek. A robot kinyújtotta a bal karját, majd behajlította, ugyan ezt tette a másikkal is.
Aztán ragadozómadáréra emlékeztető lábain elindult.
3 törvény: A robotnak nem szabad kárt okoznia értelmes lényben, vagy tűrnie, hogy egy értelmes lény kárt szenvedjen, kivéve, hogy ha ez ellenkezik a negyedik törvényel.
És ez pont ez a helyzet volt.
AT kiért a polcok közül, majd a leeresztett rámpa felé fordította a fejét. Egy sík területet látott, tele mindenféle típusú űrhajókkal és más járművekkel.
– Jó van, nélkülem úgy sem értek semmit. – AT a hang emelkedő erejéből kivette, hogy a tulajdonosa felé közeledik. Egyből a falhoz lapult. – Még ebédelni sem lehet, jó van legközelebb hallgathatok az asszonyra, hogy jöjjünk a Külűrbe.
AT kezei ökölbe szorultak, felkészült, hogy hatástalanítsa a férfit. Mint azokat ott a Shiwán.
Máskor nem ment volna, de most, hogy megváltozott.
Újra az a kíméletlen harci gépezet lett aki egykor volt, de legalább most volt célja a létének.
A fickónak már előbukkant a sapkája a padlón lévő nyílásból. AT utasítást adott a szintetikus izomzatnak, hogy készüljön fel az ugrás jelentette erőkifejtésre.
Két másodperc, ameddig feljön a rámpán…
Egy…
Ke...
– Hallottad a hírt? – szólalt meg hirtelen egy magas, macskanyávogásra emlékeztető hang.
A férfi sapkája eltűnt a nyílásból.
– Mit?
A hang gazdája kicsit türelmetlenül szólalt meg.
– Ne mondd már, hogy nem hallottad?
A férfi lejjebb sétált a rámpán.
– A parancsnokságról egy fickó és a haverjai elkötöttek egy Darazsat.
– Ne bazz, átverték a rendőrfőnököt?
A lépések hangja újra távolodni kezdett. AT kiegyenesedett, majd, a lábán lévő karmokat úgy rendezte, hogy azoknak csak a hegye érintse a földet.
Csöndben végigrohant a polcok között, felmászott a létrán, majd óvatosan a helyére rakta a fedelet, aztán bepattant a pilótaszékbe, majd aktiválta a hajó rendszereit.
A hajtóművekből jövő erő megremegtette a hajó belsejét, a VTOL turbinák pedig brummogva keltek életre, ahogy légáramlatot kelltetek.
AT bekapcsolta a rámpát figyelő kamerát. A jobb oldalán lévő képernyőn jelent meg az általa közvetített látvány. A rendőr- egy kopasz, fekete bőrű férfi-, és a munkatársa, aki egy macskaszerű lény volt, krokodilszerű bőrrel meglepetten nézett az életre kellő hajóra.
A rámpán lévő rendőr kapcsolt, elkezdett felfele rohanni.
AT ekkor nyomta meg a felhúzó gombot.
A rámpa lassan kezdett felnyílni, ahogy a hajó is emelkedni. A férfi lejjebb csúszott, aztán lenézett a telep felé.
Akkor döntött, amikor már két méterrel lebegett a talaj felett. Leugrott.
A rámpa ekkor csusszant a helyére, a burkolat pedig két oldalról nyílt fel, eltakarva.
AT előredöntötte a gázkart, mire a hajtóművek szinte felrobbantak, amikor kilőtték a Renegátot az Ignis III vörösesbarna felhőkkel borított ege felé…