Hawkins egyáltalán nem érzett félelmet, amikor meglátta a kihallgatóba belépő férfit. A fickó fehér inget és kékeszöld nadrágot viselt. Alacsony, köpcös alak volt. A fején már csak hátul volt haj. A szemöldöke magasan ívelt volt.
A férfi leült Hawkinsal szemben, a zsebébe nyúlt, majd elővett egy szál cigarettát.
– Káros az egészségre – mondta Hawkins.
A fickó felkuncogott.
– Ugyan, ez génkezelt dohány. Nincs benne se nikotin, se kátrány.
– Aha – mondta Hawkins, és hátradőlt. Már korábban felmérte a helyiséget. Közepes méretű volt. A berendezését egy fémasztal, és két szék alkotta. A bal felső sarokban egy gömb alakú, apró holokamera. A falat pedig tükrök fedték, de Hawkins tudta, hogy azok hologramok.
Tudta, hogy egyedül innen nem tud kijutni. Az ilyen kihallgatókat mindig a rendőrségek központi részeire rakják, és általában két, nagydarab robot áll az ajtajának két oldalán. Meg kell várnia míg zárkába viszik, vagy tovább szállítják máshova. Ez utóbbit kellett elérnie…
– Mi is maga ellen a vád? – tette fel a költői kérdést a zsaru, közben rágyújtott a cigire.
– Hogy elraboltam a csajt – válaszolta Hawkins.
– Moe Row elrablása – mondta a férfi. A kezeit az asztalra rakta.
Hawkins felröhögött.
Mo-e Row!
– Maga mit nevet? – kérdezte a férfi, felpattant, majd az asztalra csapott. A feje vörös lett, ez a látvány Hawkinst még hangosabb kacajra késztette.
– Semmit – Trent kitörölt egy könnycseppet a szeméből. – Csak a felettesének semmi fantáziája sincs.
A kihallgató tiszt felhorkant, visszaült a helyére, és próbált magára nyugalmat erőltetni.
– Jön a következő kérdés. Mit csinált a lánnyal?
Trent megvonta a vállát.
– Szerintem a drága főnökét kérdezze, Lance Morrowot, hogy mit csináltak a lány…
– A lány kómában fekszik a kórházban – vágta rá a kihallgatótiszt. – Túladagolta valami droggal?
Trent előredőlt a két mutatóujjával háromszöget formázott.
– Az a sztori igaz, amit mondtam.
– Na ide figyeljen Hawkins. Olvastam az aktáját, és szégyen, hogy idáig jutott. Úgy látszik, hogy a Tengerészgyalogság csak régen jelentett valamit, ha már az egykori tagjaiból ilyen nyomorult emberrablók váltak, mint maga!
Hawkins megvonta a vállát, majd maga elé nézett.
– Gondolom a dokik találtak valami fémtárgyat a lány nyakába.
A zsaru fújt egyet.
– Na és mi az? Egy mikrochip. Valami illegális technológiát akart átcsempészni a határon? – Hawkins továbbra is fapofával állta a fickó rohamait.
– Hát nem tudom, de a kiscsaj elég durva dolgokat provokált. Tudja a Shiwáról hoztuk el. Lance Morr-ow bérelt fel minket, tudja nyomozó a Kalgor VII-ről, de rá még rátérünk, meglepő dolgokat fogok róla mesélni. Na tudja vannak a Shiwán a Pengések, pontosabban szerintem csak voltak. Na épp az ő erődjükből vittük ki Répafej királynőt. – Hawkins érezte a lökést, amit a saját „lelkiismerete” tett vele. – Pontosabban Alyssa. Na most jön a sztorinak az a része, ahol befog szarni a meglepetéstől. Szerintem üljön le, úgy is fel fog állni.
A rendőr felsóhajtott, majd leült.
– A Dis III-ra fogom juttatni ezért – morogta.
– Na a Shiwán vannak ilyen dög nagy bogarak, amiknek a nyála savas. Tudja a berregők. Az egyik ilyen be akart jutni a járgányomba, és basszus. A csaj bevert neki, a savval teli pofájába. Fuhh a sav olyan lyukakat mart az öklébe, hogy szerintem te vagy én már rég ordítottunk volna, de Alyssa leült a sarokba, és várta, hogy begyógyuljon…
Kopogtattak az ajtón, a fickó felállt, majd kinyitotta. Egy kék egyenruhás devliai állt, aki átnyújtott a férfinak egy Ipapírt. A férfi átvette, majd a mutatóujjával megérintette a lap közepét, mire azon ábrák jelentek meg.
Hawkins észrevette, hogy egy DNS spirál van rajta, ami mellett számok és betűk sorjáztak. A fickó megnyomta az Ipapír bal oldalát, mire a DNS spirál átadta a helyét egy csomó betűnek. A rendőr végigolvasta, majd összeráncolta a homlokát, aztán ránézett a kollégájára, bólintott, majd visszament Hawkinshoz, és elé dobta a lapot.
Hawkins felvette és megnézte.
A DNS spirál bizonyos részei pirosan világítottak, ezek mellett rubrikák voltak, benne magyarázó szövegekkel. Trent végigolvasta az összest.
Úgy alakították át ezt a gént, hogy képesek legyenek kikapcsolni a hisztonokat, ezzel lehetővé téve, hogy az alany őssejtjei szövetté alakuljanak.
Ez a gén alapesetben szunnyad az emberben, de itt nagyon is aktív. Egyes elméletek szerint ez felelős a telepátiáért.
Itt és itt, nem emberi örökítőanyag van, hanem a xenofelis agilis más néven idauri gonosz macska génjei találhatóak.
Hawkins lerakta a lapot az asztalra, és a zsarura nézett.
– Kinek dolgozik, és mi volt a célja azzal, hogy ezt tették a lánnyal?
Hawkins ránézett az ipapíra, majd a kihallgatóra.
Na Morrow, neked annyi. Gondolta Hawkins. Itt az ideje, hogy bosszút álljon. A Sylvannusért, amiért belerángatta ebbe a slamasztikába.
Ennél nem volt jobb lehetőség, hogy kimásszon ebből a szarból.
– Úgy látom maga csak kihallgató tiszt. Gondolom keveset kap azért, hogy itt elvégezze a piszkos munkát.
– A kérdésemre válaszoljon, és ne próbáljon megvesztegetni.
Hawkins közelebb intette a fickót, de az megrázta a fejét, de látszott rajta, hogy Hawkins mondandója a felkeltette kíváncsiságát.
– Nyugalom épp azt teszem – mondta mosolyogva. – De előbb engedjen el mi…
– Nem tehettem – mondta miközben a körmét mustrálgatta.
Hawkins felsóhajtott.
– Azért az információért amit kapni fog, szerintem tutira előléptetés jár. Higgye el tudom.
A fickó közelebb hajolt, és megszólalt.
– Miről van szó?
– Miről? Inkább kiről… Említettem, hogy olyan infót tudok Lance Morrowról, aminek bombasztikus hatása lesz.
